A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tél. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tél. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. dec. 22.

RÉGI EMLÉKEK, ÚJ ÖTLETEK

   Már csak két nap Karácsonyig! Gondolom már mindenki elkészítette, megvette az ajándékokat, és nem abban a hajóban utazik amiben én.  Lehet már említettem, de van nekem egy borzasztó szokásom: mindent mindig az utolsó pillanatra hagyok. Ez egy olyan ''jószokás'', amit kimondhatatlanul utálok, viszont sokszor nem gondolok rá (legtöbbször ez okozza késedelmeim okát), és ami még rosszabb: nem tudok leszokni róla! Ilyenkor persze haragszom magamra. Szép, nem szép dolog, mégis úgy gondoltam, illene egy karácsonyi bejegyzéssel meglepjelek Titeket. (igen..., így Karácsony előtt két nappal) 



Úgy vettem észre, a statisztika szerint, az eddig bemutatott saját ''készítményeim'' nagyobb sikert arattak a blogolvasók körében, mint a más oldalakról megosztott ötleteim. Ezek a ''készítmények" akár saját ötleteim voltak, akár máshonnan szerzett ötletek, mindig volt valami, amit kipróbálhatok és megmutathatok Nektek. Ilyenkor a blog nézettségének száma nőtt és nőtt, nekem pedig felcsillant a szemem: Dejó- dejó! Érdekli az embereket, amit csinálok, amit imádok csinálni, annak ellenére, hogy szakmai tapasztalatom nulla. Tehát visszatérek ehhez az IGAZÁN JÓ szokásomhoz és saját ötleteimmel, ''készítményeimmel'' is gyarapítom majd a blogot, akármilyenek lettek a végeredmények..
Szóval, térjünk vissza a Karácsonyra egy ajándékötlettel, amihez igazán nem kell sok alapanyag, SŐT pár perc alatt elkészíthető, akár most szombat este is. 


Ha emlékeztek még a pet-palackból virág bejegyzésre, tudjátok ezt a virágot Balázska készítette mamánk születésnapjára. Az én ajándékom még nem került bemutatásra, itt az alkalom! Mama régi, fiatalkori, fekete-fehér képeit (jajj, olyan szépek!) is belecsempéztem gyertyatartó formájában.


Egy kis pohár belsejét körbevettem két képpel, amelyeken rajta van a család: mama, tata, anyu és testvérei. A képeket előtte belamináltam a Csodamasinával, hogy még véletlenül se essék bajuk.




Balázzsal "megtömtük" a poharat kavicsokkal. 
Kavicsok kisebb-nagyobb kövek nálunk, a lakásban helyenként, dekorációként, mindig megtalálható. Szeretjük őket!



Végül az egészet egy kis gyertyával koronáztuk meg.


Remélem sikerül elkészíteni és hogy a Későkásáknak is kedvében jártam! 



TOVÁBBI KELLEMES KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉST!

2012. jan. 1.

SZERETTEM EZT AZ ÉVET...

marthastewart.com

Épp egy évvel ezelőtt, december 31.-én este, ültem a testvérem ágyában és nézegettem egy blogot, amire aznap találtam rá. Miközben körülöttem mindenki sürgött-forgott, készülődött az év búcsúztatására, én csak ültem és néztem a blogot. El is olvastam az összes bejegyzést. Nos... azt hiszem emiatt a blog miatt lettem én kreatív-őrült.
Így nekifogtam és dekupázsoltam a gombosdobozomat, álarcokat készítettem farsangra, készítettem Balázskának egy ''Nagypocakú'' Elmót, fakanálból pöttyös cica lett, újból dekupázsoltam egy ékszer fadobozt, sőt üveget is dekupázsoltam, piros faliórámból lilát varázsoltam, készítettem lila képsorozatot, aminél csillámporral, kétoldalú ragasztóval, és 3D-s ragasztóval kellett dolgozzak (ami nekem akkor még újdonság volt), Húsvétra filcből formákat vágtam, régi blúzomból nyuszit varrtam.. és még sorolhatnám mennyi mindent sikerült készítenem egy év alatt.
Aztán eljött július 6., amikor a szobám felújításának közepette, gondoltam egyet és létrehoztam Dekorálót. Létrejött egy facebook-oldal, amire feltöltöttem pár alkotásomat, hozzáfűztem néhány gondolatomat és pár hét múlva már együtt örülhettem veletek, együtt ötletelhettünk. Újjongtam minden egyes hozzászólásért, 'Tetszikért'. Úgy láttam, hogy érdekel Titeket, amit csinálok és ez csak egyre jobban hajtott előre és előre. Aztán gyűltetek, létrejött egy kreatív közösség, és hogy köszönetet mondjak: egy játékot is szerveztem Nektek. Egy dekupázsolt képet és egy karkötőt kapott nyertesünk.
Eljött augusztus 15.-e, amikor a fb-oldal mellett, a Dekorálót már blogként is nevezhettünk. Tervezgettem, hogy lesz egyszer egy blog is, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar meg is lesz...Elkezdtem bejegyzéseket írni, leírtam részletesen mit, hogyan készítetten, az elkészítés körülményeit, élményeket, és most már ott tartok, hogy tizenvalahány bejegyzéssel lett gazdagabb a blog augusztus óta. Én persze sokkal többet szerettem volna írni, csak hát ott van az iskola (.. remélem megértetek). De ahogy időm engedi igyekszem veletek megosztani ötleteimet, vagy bemutatni olyan ötleteket, amik engem inspirálnak és bízom abban, hogy Titeket is fog. 
Szívből remélem, hogy ötleteimet fel tudjátok/tudtátok használni! Próbálok fejlődni, ''nagyobbak''-tól tanulni! A Dekorálós, 2011-es évben kaptam már pozitív és negatív véleményeket is, és én ezeknek nekem mind-mind jól esnek! Hiszen a pozitív megjegyzés mindig csak egy fokkal előbbre löki az embert, hogy ''Igen! Még-még csináld! Csak így tovább!'', de a(z építő) kritikából is csak tanulni lehet (pláne, hogyha egy tanult, a szakmában már benne levő embertől kapod azt). Ezt is köszönöm Mindenkinek!
Örülök, hogy édesanya, azáltal, hogy ilyesmikkel foglalkozom, még jobban megszerette a kreativitást és, hogy néha együtt is dolgozhatunk. (Díszítgettük a lakást, felforgattuk az egész házat, mert ez a bútor jobb itt , mint ott. Csak mert szeretjük a változást, és szeretjük,ha jól érezhetjük magunkat otthonunkban.) Sőt egy bejegyzés (http://dekoralo.blogspot.com/2011/08/szuletesnap.html) csak az ő munkájáról szól, ami a blog legnézettebb bejegyzésévé vált. Köszönöm, hogy ő is és édesapa is ilyen lelkiismeretesen követik a blogot!
Köszönöm a kistestvéremnek, Balázsnak, aki mindig érdeklődik, hogy mit készítek, örömteli pillanatokat szerez, mert hogy a dekupázsból dekopács lett, és köszönöm hogy van nekem Ő. Mert hogyha nem lenne kinek készítettem volna én 'Nagypocakú' Elmot, Szezám Utcás bábjátékot.., ki lett volna benne a Praktikában a pénztárgéppel és a mérleggel (stb.)
Így összegezve, most itt vagyok, ülök az ágyamban, körülöttem Mindenki alszik, hallom kisbalázs szuszogását, boldog vagyok, hogy a Dekorálót immáron 602 ember kedveli  (Köszönöm!), a blognak van 13 követője (Köszönöm!), a Dekorálót a Föld különböző pontjaiból követik (Köszönöm!) és jajjj félek, hogy bárkit is vagy bármit is kihagytam a sorból..

Remélem, hogy a következő év még szebb lesz Mindenki számára, hogy sokkal több ötlettel szolgálhatok és hogy elérjük az 1000-es tábort is! :)

NAGYON BOLDOG, ÖTLETES, INSPIRÁLÓS, OTTHONOS, KREATÍV, DEKORÁLÓS ÚJ ÉVET 
MINDENKINEK!!!

2011. dec. 23.

KARÁCSONY ELŐTTI UTOLSÓ NAP - SZEREZZ BE EGY GOMBOS PAMPÓT


Van nekem egy szép, szürke, kötött pampóm, amit még nagymamám kötött tavaly decemberben.



A nyári szobafestés alatt sokat ''rámoltam'', így került ez a pampó is a kezembe...
Gondoltam a szürke színt néhány színes gombbal is vidámabbá tehetném..





TOVÁBBI SZÉP, BARKÁCSOLÓS NAPOT MINDENKINEK!!

2011. dec. 17.

ÉS ITT EGY MÁSIK ADVENTI NAPTÁR

Ugy-e Ti is várjátok már a Karácsonyt? Én nagyon!
Bemutatom adventi naptáramat, melynek segítségével minden egyes nap csak fokozódik bennem a 'jöjjönmárelakarácsony'-tudat...


 Egy szigeteléshez való hablemezre rárajzoltam (találomra) egy karácsonyfát. Nem sablonoztam, nem méregettem. Lett sapkája és sálja is, hogy ne fázzon a mínuszokban.


Fényképezőgéppel a nyakamban, hablemezzel a kezemben, kivonultam a konyhában, hogy kivágjam a formát (másképp ahhoz,hogy a szőnyegből eltüntetni a szemetet utána... Tehetség kell!) 


Takarítás után visszamentem a szobámba festegetni.





Festés után, számítógépen leírtam 1-től 24-ig a számokat, illetve olyan szavakat is írtam, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az ünnephez, decemberhez. Kinyomtattam, kivágtam őket, összeragasztottam egy számot egy szóval, és ezeket gombostűvel beleszúrtam karácsonyfába.












Mindig ahányadika van, azt a lapot megfogom, leveszem a fáról, megfordítom és kapok egy szót.
Hogy mekkora értelme van ennek a naptárnak..? A válasz lehet, hogy semmi. Viszont az biztos, hogy hangulatossá teszi napjainkat ez a fenyőfa.



És most már csak egy hét és Karácsony. Juhéé!!

2011. dec. 10.

ADVENTI NAPTÁR

Már hetekkel Advent első vasárnapja előtt neki fogtam az adventi naptári ötletek gyűjtéséhez. Tervezgettem, hogy ilyen lesz, olyan lesz, míg végül se időm, se energiám nem engedte, hogy el tudjak készíteni egy olyan adventi naptárt, amilyent megálmodtam. Kész! Lemondtam róla! Ekkor jött a megmentő. Édesanya...


Egy nap anyu haza hozott egy műanyag csokitojástartót a kisüzletből, amit már kidobásra szántak. Anyu meglátta benne a lehetőséget és megkérdezte tőlem, mire használhatnánk fel.


Én pedig csak úgy rávágtam: ''Adventi naptárnak!''. Anyu megszámolta: 6x4-es, és az pont 24! Pompás! Lesz adventi naptár.


Először is gondosan, mindegyik gödröcskébe, külön-külön, bepakoltam a kis édességeket, játékokat (mivel a kalendáriumot Balázskának szántam).


Majd ezt az egészet, kétoldalú ragasztó segítségével, beborítottam egy aranyos, karácsonyi csomagolópapírral.




Fehér lapra rajzoltam 24 darab kört, amiket kivágtam, számokat írtam rájuk, majd ráragasztottam őket a csomagolópapírra.





És akkor kezdődhetett a kilyukasztgatás!





És 24.-ére az összes számocska így fog kinézni ... 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...