Dekoráló: RÉGI EMLÉKEK, ÚJ ÖTLETEK

Már csak két nap Karácsonyig! Gondolom már mindenki elkészítette, megvette az ajándékokat, és nem abban a hajóban utazik amiben én. Lehet már említettem, de van nekem egy borzasztó szokásom: mindent mindig az utolsó pillanatra hagyok. Ez egy olyan ''jószokás'', amit kimondhatatlanul utálok, viszont sokszor nem gondolok rá (legtöbbször ez okozza késedelmeim okát), és ami még rosszabb: nem tudok leszokni róla! Ilyenkor persze haragszom magamra. Szép, nem szép dolog, mégis úgy gondoltam, illene egy karácsonyi bejegyzéssel meglepjelek Titeket. (igen..., így Karácsony előtt két nappal)

Úgy vettem észre, a statisztika szerint, az eddig bemutatott saját ''készítményeim'' nagyobb sikert arattak a blogolvasók körében, mint a más oldalakról megosztott ötleteim. Ezek a ''készítmények" akár saját ötleteim voltak, akár máshonnan szerzett ötletek, mindig volt valami, amit kipróbálhatok és megmutathatok Nektek. Ilyenkor a blog nézettségének száma nőtt és nőtt, nekem pedig felcsillant a szemem: Dejó- dejó! Érdekli az embereket, amit csinálok, amit imádok csinálni, annak ellenére, hogy szakmai tapasztalatom nulla. Tehát visszatérek ehhez az IGAZÁN JÓ szokásomhoz és saját ötleteimmel, ''készítményeimmel'' is gyarapítom majd a blogot, akármilyenek lettek a végeredmények..

Szóval, térjünk vissza a Karácsonyra egy ajándékötlettel, amihez igazán nem kell sok alapanyag, SŐT pár perc alatt elkészíthető, akár most szombat este is.

Ha emlékeztek még a pet-palackból virág bejegyzésre, tudjátok ezt a virágot Balázska készítette mamánk születésnapjára. Az én ajándékom még nem került bemutatásra, itt az alkalom! Mama régi, fiatalkori, fekete-fehér képeit (jajj, olyan szépek!) is belecsempéztem gyertyatartó formájában.

Egy kis pohár belsejét körbevettem két képpel, amelyeken rajta van a család: mama, tata, anyu és testvérei. A képeket előtte belamináltam a Csodamasinával, hogy még véletlenül se essék bajuk.